SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 2Mózes 16:4-30; Jób 24:14-15;

Róma 7:8-13; 13:8-10; Zsidók 8:10; 10:16; 12:21

„Mert az Úr a mi bíránk, az Úr a mi vezérünk, az Úr a mi királyunk, Ő tart meg minket” (Ézs 33:22).

KULCSGONDOLAT: Isten törvénye elválaszthatatlanul hozzátartozik a Biblia egészéhez, az Ó- és az Újszövetséghez. A törvény Isten szeretetének a kifejezését is jelenti. A szeretetünkkel tehát Isten törvényének teljességét és szépségét is bemutatjuk.

Gyakran találkozunk azzal a gondolattal, hogy a törvény Isten jellemének lenyomata. (Isten nem változik, ennélfogva a jellemét bemutató törvény sem változhat.) Akkor mégis mit jelent az, hogy a törvény Isten jellemének a kifejezése?

Tegyük fel, hogy egy olyan országban élünk, ahol a király szava törvény. (A francia XIV. Lajos mondta: „Az állam én vagyok.”) Tegyük fel továbbá, hogy ez a király elnyomó, gonosz, gyűlöletes, igazságtalan stb. rendelkezéseket hoz. Vajon a törvényei nem adnak pontos képet arról, hogy milyen ember is ő valójában, nem tükrözik jellemét? Most pedig gondoljunk a világtörténelem néhány legkegyetlenebb diktátorára! Miként mutatkozott meg a törvényeikben, hogy milyen emberek voltak?

Ilyen értelemben a törvény bemutatja a törvényadó jellemét. Törvénye mit árul el Istenről? Akkor kezdjük jobban megismerni az Urat, ha a törvényt kerítésként értelmezzük, ami véd, amit értünk, a javunkat keresve rendelt el Isten.

A héten megvizsgáljuk a törvényt és a törvény által a Törvényadót.