ELŐZŐ | TARTALOM | FŐOLDAL | KÖVETKEZŐ

 

A HANGOS KIÁLTÁS

    
  Láttam a mennyben angyalokat fel-alá járni és hol leszálltak a földre, hol újra felszálltak a mennybe; különösen fontos eseményre készültek elő. Majd láttam, hogy egy hatalmas angyal megbízást kapott, hogy leszálljon a földre és egyesítse hangját a harmadik angyaléval és adjon nagyobb erőt és súlyt üzenetének. Ez az angyal nagy hatalmat és dicsőséget nyert, és midőn alászállt a földre, dicsősége beragyogta azt. Az angyal, kinek
  
  fényessége mindenhova elhatott, fennhangon kiáltotta: "Leomlott, leomlott a nagy Babilon s lett ördögöknek lakhelyévé, minden tisztátalan léleknek tömlöcévé és gyűlöletes madarak tömlöcévé." A Babilon bukásáról szóló mennyei üzenet, melyet a második angyal hirdetett, megismételtetik, kiegészítve mindama romlottság megemlítésével, ami 1844 óta lopódzott be az egyházakba. Az angyal munkája éppen jókor jön, hogy a harmadik angyali üzenet utolsó nagy munkájához csatlakozzék, s azt hangos kiáltássá növeli. Isten népe így készül elő, hogy megálljon a kísértés órájában, amely csakhamar eljövend. Láttam, hogy nagy világosság nyugodott meg rajtuk s mindnyájan egyesültek, hogy bátran hirdessék a harmadik angyal üzenetét.
  Angyalok küldettek el, hogy a hatalmas angyalt támogassák munkájában s a következő, mindenüvé elható kiáltásra lettem figyelmessé: "Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben és ne kapjatok az ő csapásaiból. Mert bűnei az égig hatottak s megemlékezett Isten az ő gonoszságairól." Úgy látszott, hogy ez az üzenet a kiegészítő részét képezi a harmadik angyal üzenetének és éppúgy csatlakozott ehhez, amiképpen az éjféli kiáltás 1844-ben a második angyali üzenethez. Isten dicsősége pihent meg a várakozó szenteken, akik félelmet nem ismerve hirdették az utolsó ünnepélyes intelmet és Babilon bukását. Felszólították Istennek népét, hogy fussanak ki Babilonból, nehogy részesei legyenek rettenetes végzetének.
  A várakozó lelkeket körülvevő világosság mindenüvé elhatott s az egyházak azon tagjai, akiknek volt némi világosságuk, de a három üzenetet nem hallották, és nem vetették el, engedelmeskedtek a hívásnak és elhagyták a leomlott egyházakat. Sokan nagykorúakká váltak ezen üzenetek hirdetésének kezdete óta; világosság áradt rájuk és előjogukká lett, hogy élet és halál között választhattak. Néhányan inkább az életet választották, és ezek csatlakoztak ahhoz a csoporthoz, mely az
  
  Úrra várakozott és minden parancsolatát megtartotta. Most a harmadik üzenetnek kellett munkáját elvégeznie; mindenki próbára tétetett általa és drága lelkek felszólítattak, hogy lépjenek ki a vallásos közösségekből. Késztető hatalom indította az őszinte lelkeket, mialatt Isten erejének megnyilatkozása megdöbbentette s megfélemlítette hitetlen rokonaikat és barátaikat, úgy, hogy nem merték és nem is tudták visszatartani azokat, akik önmagukon érezték Isten Szentlelkének munkáját. Elhatott ez a kiáltás még a szegény rabszolgákig is és a köztük lévő kegyes lelkek felszabadulásuk elragadó reményében örömujjongva zengték éneküket. Uraiknak sem sikerült őket visszatartani; félelem és csodálat megbénították őket. Nagy csodák történtek; betegek gyógyultak meg és a hívőket jelek és csodák követték. Isten volt ebben a műben, és minden egyes szent, aki szabadon és félelmet nem ismerve hallgatott lelkiismeretének meggyőződésére, egyesült azokkal, akik megtartották Isten minden parancsolatát. Mindenütt hatalommal hirdették a harmadik üzenetet. Láttam, hogy ez az üzenet oly erővel és hatalommal végződik, amely jóval felülmúlja az éjféli kiáltást.
  Mennyei erővel felruházva, ragyogó arccal és teljes odaadással mentek ki Isten szolgái, hogy a mennyei üzenetet hirdessék. Drága lelkek, akik a különböző vallásos közösségekben voltak szétszóródva, készséggel követték a hívást és kisiettek az elítélt egyházakból, amiképpen Lótot távozásra sürgették Sodomából, mielőtt a város elpusztult. Isten gyermekei annyira megerősödtek a rajtuk megnyugvó dicsőség által, hogy megállhattak a kísértés órájában. Mindenfelé ezt a kiáltást hallottam, mintha tömegek ajkáról hangzott volna felém: "Itt van a szentek békességes tűrése, itt, akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét."
  

ELŐZŐ | TARTALOM | FŐOLDAL | KÖVETKEZŐ