Az ellenség ellenállása

„Sátán nagy szövetségese a saját gyülekezete. Krisztus Sátán zsinagógájának nevezi őket, mert tagjai a bűn gyermekei. Sátán gyülekezetének tagjai állandóan azon munkálkodnak, hogy elvessék Isten törvényét, és elhomályosítsák a jó és a gonosz közötti különbséget. A Gonosz nagy erővel munkálkodik az engedetlenség fiaiban és azok által, hogy a hűtlenség és a hitehagyás igazságként és hűségként legyen magasztalva. Sátán hatalma napjainkban arra készteti képviselőit, hogy Isten ellen már a mennyben elkezdődött nagy lázadást végrehajtsák" (Testimonies to Ministers, p. 16.).

„Ebben az időben az egyháznak fel kell öltöznie gyönyörű ruháját: »Krisztus a mi igazságunk.« Világos és határozott különbség van a jó és rossz között, amelyet be kell mutatni a világnak, magasra tartva Isten parancsolatait és Jézus hitét. Jelenjen meg a szentség szépsége eredeti fényében az Isten törvénye ellen fellázadt hűtlenek rútságával és sötétségével szemben. Ezáltal megvalljuk Istent, elfogadjuk törvényét, amely kormányzásának alapja a mennyei és földi birodalomban. Tekintélyét világosan és nyíltan kell a világ elé tárni; és nem kell követnünk a Jahve törvényével ellentétes előírásokat. Ha Isten törvényével dacolva megengedjük a világnak, hogy döntéseinket és tetteinket befolyásolja, akkor megsértjük Isten célját. Bármilyen tetszetős legyen is az ürügy, ha az egyház ezekben meginog, a mennyei könyvekben bejegyzik, hogy elárulta a legszentebb igazságokat és Krisztus országát. Az egyháznak szilárdan és határozottan kell képviselnie elveit az egész világegyetem s a föld királyságai előtt. Még a világ figyelmét és csodálatát is kivívja, ha állhatatos hűséggel őrzi Isten törvényének tiszteletét és szentségét. Sokan fogják dicsőíteni menynyei Atyánkat a jó cselekedetek láttán. A hűségeseket és igazakat nem a földi hatalmasságok, hanem a menny igazolja. Mindenki tudni fogja, kik Krisztus tanítványai, a választottak, a hűségesek. Amikor koronát kapnak és megdicsőíttetnek, úgy ismerik majd őket, mint akik tisztelték Istent, és Ő is tiszteletben részesítette őket, örök dicsőséget ajándékozva nekik…" (Testimonies to Ministers, pp. 16–17.).