Isten törvényének magasztos alapelvei a Tízparancsolatban testesülnek meg, és Krisztus élete példázza őket. Az előírások kifejezésre juttatják Isten szeretetét és akaratát, illetve céljait az emberek viselkedésével és kapcsolataival kapcsolatban, betartásuk minden korban mindenkire kötelező. E szabályok képezik az Isten és népe közötti szövetség alapját és Isten ítéletének mércéjét. A Szentlélek munkája által a törvény rámutat a bűnre, és vágyat ébreszt a Megváltó után. A megváltást nem cselekedetekből, hanem kegyelemből kapjuk, de gyümölcse a parancsolatok iránti engedelmesség, amely fejleszti a keresztény jellemet, és örömöt ad. Ez bizonyítja az Úr iránti szeretetünket és hogy törődünk embertársainkkal. Az engedelmes hit tanúsítja, hogy Krisztusnak van hatalma életünk átalakítására, és ez hitelt ad a keresztény bizonyságtevésnek. (2Móz 20:1–17; Zsolt 40:8–9; Mt 22:36–40; 5Móz 28:1–14; Mt 5:17–20; Zsid 8:8–10; Jn 15:7–10; Ef 2:8–10; 1Jn 5:3; Róm 8:3–4; Zsolt 19:8–15)