A gyülekezeti pénztáros

Szent munka – A pénztáros fontos feladatra hivatott és a többi tisztségviselőhöz hasonlóan őt is egy vagy két évre választják meg aszerint, ahogy ebben a gyülekezet korábban döntött (lásd 49. oldal). Nagyobb gyülekezetekben – a szükségletnek megfelelően – tanácsos segédpénztárosokat is választani.

A pénztáros sokat tehet azért, hogy a tagokat a hűséges tizedfizetésre bátorítsa, és elmélyítse bennük a bőkezűség lelkületét. A Mester lelkületével adott tanács segít a testvéreknek abban, hogy a tizedben és az adakozásban hűségesen adják vissza Istennek azt, ami az övé – még az anyagilag szűkös időben is.

A pénztáros minden gyülekezeti pénz őre – A gyülekezeti pénztáros minden gyülekezeti pénzalap őre. Ezek az összegek (1) az egyházterület, (2) a helyi gyülekezet és (3) a helyi gyülekezet különböző osztályainak pénzei.

Minden pénzalapot (az egyházterület/misszióterület/csatolt terület, a helyi gyülekezet és a gyülekezet különböző osztályai pénzalapjait) a pénztáros egy bank vagy egyéb pénzügyi intézet számláján helyez letétbe a gyülekezet nevére, kivéve, ha az egyházterület más rendszert nem engedélyez. Mindez külön számlára történik, amely nem lehet része egy személy számlájának. A gyülekezeti bizottság felhatalmazására a többletösszeget takarékbetét-számlán lehet tárolni. Ahol nagy összeget vezetnek építkezések vagy meghatározott tervek kivitelezésére, a gyülekezeti bizottság felhatalmazást adhat külön bankszámla nyitására. Ezeket a számlákat is a pénztáros kezeli.

Egyházterületi pénzalap – Az egyházterületi alap – ide tarozik a tized, a rendszeres misszióadományok és az egyházterület tervei és intézményei számára befolyt összegek – az egyházterület számára elidegeníthetetlenül őrzött pénz. A gyülekezeti pénztáros minden hónap végén – vagy ha az egyházterület úgy kéri, gyakrabban – küldje el az egyházterületi pénztárosnak a meghatározott periódus alatt befolyt minden egyházterületi pénzt. A gyülekezet az egyházterületi pénzből semmilyen célra nem vehet kölcsön, nem használhatja, és nem tarthatja vissza.

Szombatiskolai adományok – Minden szombatiskolai misszióadományt a szombatiskola titkár-pénztárosa hetente adjon át a gyülekezet pénztárosának, amelyről a gyülekezet pénztárosa pontos feljegyzést vezet. Ezeket a misszióadományokat a Gyülekezeti kézikönyv 60–64. oldalain felvázolt módon át kell adni az egyházterületnek. A szombatiskolai költségalapot minden héten át kell adni a gyülekezet pénztárosának megőrzésre, azzal a kikötéssel, hogy a szombatiskolai bizottság rendelkezik vele (lásd 104. oldal), hogy fedezze a szombatiskola költségeit.

Ifjúsági pénzalapok – Az ifjúsági pénzalap magába foglalja mind az ifjúsági osztály, mind pedig a serdülő osztály pénzalapját. Mindegyik osztály anyagi javait elkülönítve kell vezetni a gyülekezeti pénztáros pénztárkönyvében. Az osztály misszióra vagy általános gyülekezeti munkára, valamint egyházterületi célra adott adományait a lehető leggyorsabban át kell adni a gyülekezeti pénztárosnak, aki továbbítja azt az egyházterületi pénztárosnak. Az osztály minden költségalapját át kell adni a gyülekezeti pénztárosnak, hogy megőrizze azt az ifjúság részére.

Az ifjúsági osztály költségalapját az ifjúsági bizottság utasítására a gyülekezeti pénztáros adja ki (lásd 111. oldal). A serdülő osztály költségalapját az osztály vezetőjének utasítására lehet kiadni.

Gyülekezeti pénzalap – A helyi gyülekezet pénzalapja magába foglalja a gyülekezeti költségalapot, a gyülekezetépítési és karbantartási alapot és a szegények és szükségben lévők gyülekezeti pénzalapját. Ezek a pénzalapok a helyi gyülekezet tulajdonát képezik, és a pénztáros csak a gyülekezet bizottságának felhatalmazásával adhatja ki. A gyülekezeti bizottság felhatalmazására a gyülekezeti pénztáros fizeti ki a gyülekezet költségalapjából az összes költség számláit, pl. bérleti díjat, a gondnok fizetését, a víz-, világítás- és tüzelőszámlákat, a biztosítást, a városfejlesztési adót stb. A pénztáros gondosan őrizze meg minden kifizetett számla bizonylatát.

Az osztályok pénzalapja – Az osztályok pénzalapja magában foglalja az olyan pénzalapokat, mint a gyülekezeti misszió, a jóléti osztály, a családi élet osztály, az ifjúsági osztály, a tábea, a szombatiskolai osztály, az egészségügyi szolgálat pénzalapjának azt a részét, amely a gyülekezethez tartozik, és még a gyülekezet iskolaalapját is. Minden összeget, amit ezen osztályok a maguk részére gyűjtenek, az osztály titkára vagy a diakónus azonnal adja át a gyülekezeti pénztárosnak. Ez a pénz a gyülekezet osztályaié. Csak annak az osztálynak az utasítására lehet kiadni, amelyik rendelkezik vele.

A pénztáros minden összegről adjon bizonylatot, beleértve azt is, amit nála helyeztek letétbe a gyülekezet különböző osztályai. Az osztályok pénztárosai a gyülekezeti pénztárosnak szintén bizonylatot adnak, ha pénzt vesznek fel a gyülekezet pénztárából.

Rendeltetésszerű pénzek védelme – Ha az egész világon végzett miszsziómunkára vagy bármilyen más általános, illetve helyi vállalkozásra gyűjtenek, a kosárba helyezett minden pénzt (kivéve, amit az adakozó másképpen jelöl) a rendkívüli adomány részének kell tekinteni. Fontos, hogy minden adományt és ajándékot, amit a tagok egy meghatározott célra adnak a gyülekezetnek, az adományozó rendelkezése szerint használjunk fel. Sem a gyülekezeti pénztárosnak, sem a gyülekezeti bizottságnak nincs joga, hogy a kapott összeget másra fordítsa.

Az osztályok pénzét, amelynek tekintélyes részét meghatározott célokra szánt adományok képezik, a gyülekezeti munkának arra az adott ágazatára gyűjtik, ami annak az osztálynak a profilja. Ezeket az összegeket a gyülekezet pénztárosa őrzi, és sem ő, sem a gyülekezet bizottsága nem veheti kölcsön, és nem használhatja fel más, a rendeltetésétől eltérő célra.

Ha egy osztály megszűnik, akkor a gyülekezet testvéri órán dönthet az osztály pénzének felhasználásáról.

Személyes irodalom megrendelésére szánt pénz – Olyan gyülekezetekben, ahol helyi, megszervezett traktát nem létezik, a személyes felhasználásra szánt irodalom, könyv, brosúra, újság megrendelésére szánt pénzt vagy a folyóirat előfizetéseket a gyülekezeti pénztáros kezeli (lásd 72–73. oldal 10. megjegyzés).

A tagok általi befizetés helyes módja – A pénztáros szorgalmazza, hogy minden pénzt, amelyet a gyülekezeti tagok a szokásos adakozáson kívül adnak, tegyék a tized- és adakozásborítékba. Szólítsunk fel minden tagot, hogy a különböző tételek mellé írják oda az összeget, és győződjenek meg arról, hogy a borítékba tett pénz összeadva megegyezik-e a jelölt végösszeggel. A tagok írják rá nevüket és címüket a borítékra, majd a borítékot tegyék az adakozókosárba, vagy adják át a pénztárosnak, aki megőrzi a cédulát bizonylatként, amíg az egyházterületi pénztárellenőr meg nem vizsgálta az elszámolást.

Azok a tagok, akik tizedüket és adományaikat csekken vagy postai utalványon fizetik be – ahol törvényesen lehetséges –, ezeket a csekkeket és utalványokat inkább a gyülekezetnek címezzék, mint bármely más magánszemélynek.

Nyugta gyülekezeti tagoknak – A gyülekezeti pénztáros minden átvett pénzről azonnal adjon nyugtát, bármilyen kicsi is az összeg, és vezessen pontos feljegyzést a bevételekről és kiadásokról. A pénztáros egy másik gyülekezeti tisztségviselő – lehetőleg egy diakónus – jelenlétében számoljon meg minden adományt, amit nem tizedborítékba tesznek, és adjon róla nyugtát a tisztségviselőnek.

Az egyházterületnek szánt átutalás helyes módja – Az egyházterületi pénztárosnak szánt átutaláskor mindenütt, ahol ez törvényesen lehetséges, minden csekket, postautalványt a szervezetnek címezzenek és ne magánszemélynek. A gyülekezeti pénztárkönyv másolati lapját mellékelni kell az átutaláshoz. Az átutalási űrlapot az egyházterület adja (lásd 163–165. oldal).

Pénzügyi dokumentumok megőrzése – A pénzügyi dokumentumokat, bizonylatokat, átvételi elismervényeket minden bevett és kiadott összegről meg kell őrizni az egyházterület által hivatalosan jóváhagyott rendszer szerint.

A pénztárkönyvet ellenőrizni kell – Az egyházterületi pénztáros vagy az egyházterület által kijelölt személy általában évente ellenőrzi a pénztárkönyvet. A gyülekezeti pénztáros pénztárkönyvét és más pénzügyi dokumentumokat, amelyek kapcsolatban vannak a gyülekezeti pénztáros, a gyülekezeti iskola pénztárosa és a különböző osztályok pénztárosainak munkájával, az egyházterületi ellenőr, a gyülekezet lelkésze, a körzetfelelős, az első presbiter vagy bárki, akit a gyülekezeti bizottság erre felhatalmazott bármikor elkérheti átvizsgálásra, de illetéktelenek nem férhetnek hozzá (lásd 170. oldal).

A gyülekezet rendszeres testvérgyűlésein minden kapott és kiadott összegről be kell számolni. A beszámoló másolatát kapják meg a gyülekezeti főtisztviselők.

Amikor a tizedfizetőket összeszámolják, a nem kereső feleséget és a még nem kereső gyermekeket is a tizedfizetők közé kell sorolni, amennyiben tagjai a gyülekezetnek, ha a családfő hűséges ezen a területen.

Bizalmi kapcsolat a tagokkal – A pénztáros sose feledkezzen meg arról, hogy kapcsolata az egyes tagokkal szigorúan bizalmas. Vigyáznia kell, nehogy valami megjegyzést tegyen bárkinek is tizedfizetésére, jövedelmére vagy bármire erre vonatkozóan, kivéve ha azok felé teszi, akik a munka felelősségében osztoznak vele. Sok bajt okozhat, ha ezt a szabályt nem tartjuk be.