A zene helye az istentiszteletben – „A zene nagy erő lehet a jó szolgálatában, mégsem használjuk ki teljes egészében az istentiszteletnek ezt az ágát. Az éneklés gyakran csupán ösztönös, vagy csak különös alkalmakra korlátozódik, máskor pedig az énekesek rögtönöznek, és a zene nem gyakorolja a kívánt hatást a jelenlevőkre. A zenének szépsége, fensége és ereje legyen! Szálljanak fel a hangok a hódolat és dicsőítés énekeiben. Ha lehetséges, vegyetek segítségül hangszert is, hadd szálljon fel a dicsőséges összhang Istenhez jó illatú áldozatként" (Testimonies 4. kötet, p. 71.).
Lélekkel és értelemmel énekelj! – „Az Úr követei ne kövessék a világ szokásait, amikor az embereket akarják elérni. Az összejöveteleken ne világi énekesek szolgáljanak, akik színpadi előadással igyekeznek érdeklődést kelteni. Hogyan várható el azoktól, hogy lélekkel és értelemmel énekeljenek, akiket nem érdekel Isten Igéje, akik sosem olvasták a Szentírást azzal a komoly vággyal, hogy megértsék annak igazságát? Szívük hogyan lehetne összhangban a szent ének szavaival? A mennyei kórus hogy csatlakozhatna olyan zenéhez, amely csak formaság? (…)
Az összejöveteleken való énekszolgálatra válasszunk ki embereket. Az éneklést ügyesen kezelt hangszereken kísérjék. Nem kell elleneznünk a hangszeres zenét munkánkban. Gondosan kell vezetni az istentiszteletnek ezt a részét, mert ez Isten dicsőítése énekben.
Ne csak néhányan énekeljenek folyton! Az egész gyülekezet csatlakozzon az énekléshez, amilyen gyakran csak lehetséges" (Testimonies 9. kötet, pp. 143–144.).
A kórusvezetők kiválasztása – Nagy gonddal kell kiválasztani a kórusvezetőket vagy azokat, akik a gyülekezeti istentiszteleteken a zenéért felelősek. Erre a gyülekezeti szolgálatra csak azokat jelöljük, akikről tudott, hogy komolyan odaszentelték életüket. Kimondhatatlan kárt teszünk a megszenteletlen vezetők választásával. Nem szabad bizalmat adni azoknak, akik nem tudják kiválasztani az istentisztelethez méltó zenét. Istentiszteleteinken soha ne hangozzon el világi, kétes vagy kérdéses természetű zene.
A kórusvezető a gyülekezet lelkészével vagy a felszentelt presbiterrel szoros együttműködésben gondoskodjon arról, hogy az egyes zenei szolgálatok összhangban legyenek a prédikáció témájával. A kórusvezető a gyülekezet lelkészének vagy felszentelt presbitereinek vezetése alatt áll, és nem végezheti tőlük függetlenül a munkáját. A kórusvezető nemcsak a felhasználni kívánt zenével, hanem az énekesek és zenészek kiválasztásával kapcsolatban is konzultáljon velük. A kórusvezető hivatalból nem tagja a gyülekezeti bizottságnak.
Akik a gyülekezeti zenéről gondoskodnak – A nyilvános istentiszteletek fontos része a szent zene. Az egyháznak nagy gonddal kell kiválasztania az egyház alapelveit helyesen képviselni tudó kórustagokat és más zenészeket. Az énekkar tagjai és a többi zenész a gyülekezeti istentiszteleti szolgálatok alkalmával jól látható helyet foglalnak el. A szükséges képességek közül a tehetség csak az egyik. Előnyben részesítendők a gyülekezet, a szombatiskola és az adventista ifjúsági egyesület tagjai, és akik ezzel egyidejűleg személyes megjelenésükben és öltözködési módjukban az erkölcsösség és illendőség példáját közvetítik. A példaértékű jellemmel bíró, odaszentelt életű személyek a megfelelő öltözékben, az istentiszteletek zenei szolgálataiban való részvételükkel pozitív befolyást gyakorolnak. A gyülekezetek maguk dönthetnek továbbá arról, hogy a kórus tagjai viseljenek-e palástot.
A gyülekezetek több énekkart szervezhetnek. Gyermekkórus megszervezése ajánlott, mivel az a lelki nevelés, a gyülekezet családjához való kötődés erősítésének és a missziónak hatékony módja lehet.